iranknot.com
A mára már klasszikussá vált könyv és a belőle készült filmsorozat nemzedékeket varázsolt el és ismertetett meg Földünk elképesztően gazdag élővilágával. Az Élet a Földön első kiadása stílszerűen Charles Darwin, az evolúcióelmélet atyja születésének 170. évfordulóján, 1979-ben jelent meg. Ez az átdolgozott és a tudományos kutatás legújabb... bővebben Válassza az Önhöz legközelebb eső átvételi pontot, és vegye át rendelését szállítási díj nélkül, akár egy nap alatt! Budapest, VIII. kerület Libri Corvin Plaza bolti készleten Budapest, VII. kerület Libri Könyvpalota Budapest, XI. kerület Libri Etele Plaza Könyvesbolt Összes bolt mutatása A termék megvásárlásával kapható: 560 pont 5% 4 999 Ft 4 749 Ft Kosárba Törzsvásárlóként: 474 pont 4 950 Ft 4 702 Ft Törzsvásárlóként: 470 pont Események H K Sz Cs P V 28 29 30 31 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 1
Rengeteg adatunk lehet róla, csak nem jutott eszünkbe, hogy féregjáratokat kell keresni. Lehetséges, hogy nagyon fejlett civilizációk féregjáratokból álló hálózatot építettek szerte a világegyetemben, amit csak azért nem vettünk észre, mert nem kerestük. A Nagoyai Egyetem asztrofizikusa, Fumio Abe a Science Focus nak elmondta, hogy a féregjáratokat talán már rögzítettük is, egyszerűen csak elvesztek az adatok tengerében. Emiatt akár a már létező csillagászati adatok elemzésével is áttörést érhetünk el a földönkívüli civilizációk kutatásában. Ha a féregjárat szája száz és tízmillió kilométer között van, a galaxisunkhoz vezet, és olyan gyakori, mint a csillagok, a korábbi adatok újraelemzésével megtalálhatjuk – fogalmazott Abe. A féregjáratok a téridő távoli régióit összekötő, ezek távolságát lerövidítő különleges alagutak, amiket nemcsak a tudományos-fantasztikus irodalom használ előszeretettel a fénynél gyorsabb közlekedést lehetővé tevő megoldásként, ráadásul Einstein relativitáselmélete sem zárja ki létezésüket.
Hasonló kérdés rengetegszer volt már. Keress vissza egyet. Az egyikben elég részletesen leírtam mi vethet véget az életnek és mikor. Nem találom... röviden leírom ide is először ami nagyjából biztosan be is fog következni! : 1) Következő "pangea" összeállása cirka 200 millió év múlva. -> Kőzetek bomlása során a CO2 elnyelése. -> Túl alacsonyra eső CO2 szint. -> Növények kihalása. -> Fejlett élőlények kihalása. Csak bakteriális élet. 2) A hold túl messzire kerül. cirka 1 milliárd év múlva. -> Ettől csökken az árapály. -> Ettől jobban kihül a föld. -> A vastag kérgen keresztül megszűnik a vulkánosság és a mágneses "védelem". Megszűnik a kontinensvándorlás is. -> Előbbivel a légkör utánpótlása szűnik meg, utóbbival a légkör erodálódása gyorsul a napszél által. A kontinensvándorlás megszűnése után pár száz millió év és minden kiemelkedés lekopik síkra, így az egész föld sekély tengerré alakul. -> A légkörben az elszökés miatt közben nyomáscsökkenés következik be. -> Ettől a maradék vizek is elforrnak már alacsonyabb hőmérsékleten is.
Értékelés: 2 szavazatból A BBC televíziós sorozata a természet történetét kísérli meg bemutatni. Az élet egész színes kavalkádját felvonultatja, lehetőleg a ma élő állatokra és növényekre építve, s drámájának szereplőit a mai földi élet teljes skálájából válogatva eleveníti meg színpadán 3500 millió év történetét. Egyéb epizódok: Stáblista: Kapcsolódó cikkek: Szerkeszd te is a! Ha hiányosságot találsz, vagy valamihez van valamilyen érdekes hozzászólásod, írd meg nekünk! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Tal�n m�gsem a felsz�n alatti �ce�nb�l, hanem a hold latyakos k�rg�b�l erednek az Enceladus gejz�rjei. Az egykori marsi �let nyomainak keres�s�t megnehez�theti, hogy egyes kutat�k szerint k�miai folyamatok fossz�li�kkal �sszet�veszthet� strukt�r�kat hozhatnak l�tre. A Nemzeti Akad�mi�k tanulm�nya �sszefoglalja a NASA int�zked�seit a szomsz�dos �gitestek v�delme �rdek�ben, egy�ttal megjel�li, ahol a NASA er�fesz�t�sei nem elegend�k. A 2017. IV. negyed�v�r�l sz�l� Bulletin tematikus sz�mnak tekinthet�, az �t cikkb�l n�gy az asztrobiol�gia k�l�nb�z� aspektusait mutatja be. Seth Shostak szerint tal�n nem a f�ldszer� exobolyg�k kutat�s�val kellene foglalkoznunk, ha meg akarjuk tal�lni a f�ld�nk�v�li �rtelem nyomait. Tal�n m�gsem kell a j�v� �rszond�inak �tf�rni az Europa j�gp�nc�lj�t, hogy megvizsg�lj�k az alatta felt�telezett �ce�nt. Csak meg kell v�rni, am�g kij�n a v�z mag�t�l… Am�g a kedves olvas� az �v v�gi �nnepeket az otthon meleg�ben t�lti, n�h�ny �l�l�ny a ny�lt vil�g�rben kering a F�ld k�r�l, a Nemzetk�zi �r�llom�s k�lsej�n.
Jelenlegi ismereteink szerint a Föld kb. 4, 6 milliárd éves. Több mint 3, 5 milliárd évesek azok a kőzetek, amelyekben már élőlénymaradványokat találtak. Ezek az élőlények egysejtű, a ma élő prokariótáknál is egyszerűbb szervezetek lehettek. Az evolúció kezdetét nem választhatjuk el az ősi Földön lejátszódott fizikai és kémiai folyamatoktól. A frissen kialakult Föld olvadt anyagai sűrűség szerint rétegződtek, a gázokból pedig kialakult a légkör. Az ősi atmoszféra összetétele valószínűleg redukáló jellegű volt, az ősidőkőzeteiben levő gázbuborékokból nitrogén (N2), metán (CH4), víz (H2O), szén-dioxid (CO2), ammónia (NH3), hidrogén (H2) gázokat mutattak ki. Jelenlegi légkörünk főleg nitrogénből és oxigénből áll, a CO2 koncentrációja viszont igen alacsony. A változás az élőlények élettevékenységével hozható kapcsolatba. A légkör és az élővilág története szoros kölcsönhatásban alakult a Föld története során. Mintegy 3, 8 milliárd éve csökkent le annyira a felszín hőmérséklete, hogy a légkörből kicsapódott a víz, amelyből kialakulhattak az ősóceánok.
Sitemap | iranknot.com, 2024