iranknot.com
A gyakorisági eloszlás egy olyan táblázat, amely az adatokat oly módon ábrázolja, hogy a különféle osztályokat a bal oldali oszlopba és a hozzájuk tartozó megfigyelések számát a jobb oldali oszlopba rendezi. Míg a kategorikus változók gyakorisága esetén maguk a kategóriák egyértelműen meghatározzák az osztályokat, numerikus változók esetén az optimális intervallumhossz meghatározása nem annyira magától értetődő. Gyakorisági eloszlás megalkotása [ szerkesztés] A numerikus adatokhoz tartozó gyakorisági eloszlás optimális intervallumhossza a következő két tényező figyelembevételével határozható meg: 1. Hány intervallumot kell használni, 2. Milyen szélesek legyenek az egyes intervallumok. Az általánosan elterjedt gyakorlatban három szabálynak kell megfelelni a gyakorisági eloszlás megalkotása közben. 1. szabály: Intervallumok száma [ szerkesztés] A gyakorisági eloszlásokban használt intervallumok hosszára vonatkozóan az általános szabály az, hogy több adathoz több intervallumot míg kevesebb adathoz kevesebbet kell használni.
az oszlopdiagrammal ellentétben, mely kategorikus adatok gyakoriságát ábrázolja, az oszlopok egymáshoz érnek, ezzel is jelezve az adatok folytonosságát. Gyakorisági poligon [ szerkesztés] A gyakorisági poligon a gyakoriságokat a vízszintes tengelyen elhelyezett intervallumok középpontjára merőleges képzeletbeli vonalon helyezi el a gyakoriságnak megfelelő magasságában megrajzolt ponttal, a pontokat többnyire vonal köti össze. Szár-levél diagram [ szerkesztés] A szár-levél diagram egy kézzel könnyen és gyorsan felvázolható diagram, ami elsősorban a számítógépes statisztikai programok megjelenése előtt volt széles körben elterjedt.
A ~ mindig nemnegatív, így A biztos esemény mindig bekövetkezik:, így Ha és egymást kizáró események, akkor. Ezért... A ~ (jele: gi) megadja, hogy az adott osztályba tartozó elemek milyen súllyal szerepelnek a sokaság ban. Számítása: gi=fi / N; Az osztályközép értéke kifejezi az adott osztályköz középérték ét. Számítása: xi=1/2 Ă- (yi0 + yi1);... Ekkor a kA/n hányados t az A esemény ~ ának nevezzük. Többször is megismételve a kísérletsorozatot, mindig n-szer elvégezve a kísérletet, azt tapasztaljuk, hogy a kapott kA/n hányadosok egy elméleti érték körül ingadoznak. Definíció: Ha n megfigyelésből álló megfigyelés- sorozat ban egy esemény k-szor következik be, akkor a hányadost az esemény ~ ának nevezzük az illető megfigyelés-sorozatban. Egy véletlen esemény bekövetkezésének (a valószínűségi változó egy adott értéke megvalósulásának) gyakoriság ára jellemző számérték, a ~ ok határérték e. (szemléletes, köznapi jelentés)... A ~, események valószínűségének fogalma. A valószínűség számítás axiómá i.
Ekkor az érme feldobását tekintjük kísérletnek, az írás dobásét egy eseménynek. Az írás dobások száma a gyakoriság, az írás dobások száma az összes dobáshoz viszonyítva pedig a relatív gyakoriság. Fej dobások gyakorisága és relatív gyakorisága 10 dobásonként dobás 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 gyakoriság 7 14 17 21 26 30 35 40 46 50 relatív gyakoriság 0. 7 0. 56666666666666665 0. 52500000000000002 0. 52 0. 5 0. 51111111111111107 0. 5 Ha adattáblázatban összesítjük a gyakoriságokat, valamint a relatív gyakoriságokat, és egy grafikonon ábrázoljuk az adatokat, azt találhatjuk, hogy a relatív gyakoriság értéke egy idő után nagyjából stabilizálódik. Azt az értéket szokták az esemény valószínűségének tekinteni, mely érték körül a relatív gyakoriságok ingadoznak. Későbbi tanulmányaitok során ennél pontosabban is meg fogjátok fogalmazni a valószínűség fogalmát.
A negyedik cella az adattömb azon értékeinek számát fogja tartalmazni, amelyek nagyobbak a harmadik intervallumértéknél. A GYAKORISÁG az üres és a szöveget tartalmazó cellákat figyelmen kívül hagyja. Példa További segítségre van szüksége? Kérdéseivel mindig felkeresheti az Excel technikai közösség egyik szakértőjét, vagy segítséget kérhet az Answers-közösségben. További segítségre van szüksége?
Sitemap | iranknot.com, 2024